Az új Japanese Idol

Az új Japanese Idol éppen gyakorol és rajongókat toboroz Tokió egyik leghíresebb parkja, a Yoyogi Koen mellett. Hát azért még van mit fejlődnie :-)

Meglepetés fizetésnél

Japánban az egyik első kellemes meglepetések közé tartozott, hogy a vendéglátóhelyeken a kiszolgálás és a szolgáltatás még a kisebb helyeken is kifogástalan. Az étterem tiszta, a személyzet kedves. Az étlap mindig "multimédiás". A lepattantattabb éttermekben fekete-fehér képek vannak az étlapon, vagy 1:1-es modell az étterem kirakatában. Aztán a high-end helyeken interaktív, szives, mozgóképes menü + rendelőegység együttes várja az éhes vendéget. Valamint, ami szintén egyedülálló az az, hogy itt a vendégnek mindig igaza van. Ha mégse lenne igaza, akkor érvénybe lép az előző szabály, és ez tényleg így van!

Aztán a minap újra kellemesen csalódtam. Azt már korábban is tapasztaltam, hogy ha elmész egy kávézóba és rendelsz egy kávét és egy sütit külön-külön, akkor is a kávé+süti menüt számlázzák ki külön kérés nélkül, ami persze sokkal olcsóbb. De ami azért már meglepőbb volt az az, hogy egyik éjjel mentünk haza egy barátommal és megéheztünk, így beestünk a még éjjel 26:00-ig (így írják a hajnali 2-t ;-) ) nyitva lévő McDonald'sba. Rendeltem egy BigMac menüt (@ ￥560) és hozzá egy sajtburgert (@ ￥100). A kislány mondja, hogy ￥650 lesz a számla, én pedig gondolkodás nélkül kifizettem. Mondom, biztos valami akció van éjfél után vagy hasonló. Aztán utána megnéztem a számlát, és kiderült, hogy a pénztárgép kicsit optimalizálta a rendelésememet és én igazából egy sajtburger menüt rendeltem és egy BigMac-et, és így 400+250=￥650 csak összesen.

Kiváncsian várom, hogy mikor próbálják majd otthon is minimalizálni az éttermi számlát maximalizálás helyett...

Aichi EXPO, avagy a világ (legalábbis amit mutatni szeretne magáról) 20 km^2-en

Végre, kihasználva, hogy elvileg ma szünnap van és tudok egy kicsit szusszanni, leírom az élményeim az Aichiben megrendezett világkiállításról.

A világkiállítás helyszíne Aichi prefektúrában található, ami most Japán legdinamikusabban fejlődő területének számít, a Toyota és egyéb nagy japán gyár szomszédságában, Nagoya város közelében, Tókiótól 50 percre vonattal (250 km-re ;-) ). A környéken az EXPOn kívül több új beruházás is történt, pl. egy új nemzetközi repülőtér, ami a helyhiány és zajvédelem miatt teljes egészében a tengerre épült.

Itt meg csak épül:
http://maps.google.com/maps?q=nagoya&ll=34.879594,136.836090&spn=0.103008,0.139595&t=k&hl=en
De a mellékelt ábrán már készen van.


Szóval ebben a régióban építették fel az Aichi EXPOt is, 21. századi technológiákkal, figyelembe véve a legszigorúbb természetvédelmi előírásokat, káros anyag kibocsátást stb. Az EXPOhoz egy külön kísérleti erőművet és kiszolgáló létesítményeket építettek, ellátják árammal az EXPO területét és a környezetében működő mágneses lebegtetésen működő vasutat, illetve ugyancsak itt állítják elő az EXPOn működő hibrid üzemeltetésű járműveknek a speciális üzemanyagot, az üzemanyagcellás hordozható számítógépeknek az alkoholt, stb. Állítólag az EXPOn keletkezett szemetet is, amit tudnak, helyben feldolgozzák és újrahasznosítják. Az épületek és utak építésénél is természetes, vagy természet barát anyagokat alkalmaztak.

A közvilágítás is olyan lámpákkal van megoldva, amelyet napelemmel és mini szélerőművel működtetnek, és a mérőműszer tanulsága szerint ezzel a felhasznált energia közel 90%-at fedezni tudták az EXPO nyitása óta. De emellett egy sor egyéb környezetvédelmi, vagy környezetbarát tevékenység történt, részletesen lásd itt:
http://www-1.expo2005.or.jp/en/eco/index.html

Az új technológiák:
http://www-1.expo2005.or.jp/en/technology/index.html

És persze a kihagyhatatlan robotok:
http://www-1.expo2005.or.jp/en/robot/index.html

Sajnos az időjárás, és a tiltások miatt értékelhető képeket nem nagyon sikerült csinálni, és filmezni se lehetett, kivéve a Toyota robot showját (ezt hamarosan felrakom, csak kicsit tömöríteni kell), de itt van pár kép, ami betekintést nyújthat, hogy milyen is volt az EXPO:
http://www-1.expo2005.or.jp/en/venue/exposcene.html

Az EXPOt iszonyatos érdeklődés követi. A jövő héten véget érő kiállítást eddig több mint 20 millióan látogatták a közel fél év alatt. Minden pavilon előtt kígyózó sorok, akár több órás várakozás se ritka. A japán pavilonok többségébe csak előzetes regisztráció után jutnak be a szerencsések, ugyanis nem bírják a kapacitást. A Toyota pavilont eddig közel 2.2 millióan nézték meg, a napi 25 show mindeddig telt házzal ment. Szóval ebből is látható, hogy oda általában csak minden 9-10. ember jut be... Szerencsére nekem volt egy Media Pass-em, amivel a japán pavilonokba előzetes regisztráció után soron kívül, az országok pavilonjába pedig várakozás nélkül tudtam bejutni. A két nap alatt így is csak a pavilonok közel 70%-at tudtam futólag megnézni, hosszas időtöltésre nem nagyon volt mód.

Na, akkor nézzük meg, hogy mi történt pár említésre méltó pavilonban. Talán kezdjük a Toyota pavilonnal, ami az EXPO egyik legnagyobb durranása sokak szerint, és amúgy is a Toyota hazai pályája, ugyanis a gyár mindegy 15 km-re van az EXPO területéről. A Toyota két dologgal jött az EXPOra: az egyik egy zenélő robotokból álló együttes, amelyik elő emberrel együtt rappel, míg a másik attrakciójuk az új generációs közlekedési eszközök, mint személyi, mint tömeg viszonylatban.
Dicséret illeti a Toyota PR-osait, mert nagyon rendesek voltak. Adtak külön részletes, kb. 100 oldalas katalógust, engedtek, hogy filmezzünk stb. Sajnos azért annyira nem voltak rendesek, hogy mi is kipróbáljuk az eszközöket :-( , ellenben letölthető volt egy csomó kép a speciális honlapjukról. Ebből mellékelek párat.






A következő pavilon a Hitachié volt. A Hitachi szállította az EXPO számítógépes rendszerét, a beléptető rendszereket, foglaló rendszereket, mobil, üzemanyagcellás info terminálokat stb. A Hitachi pavilonban ezeket az eszközöket újra bemutatta egy dzsungel show keretében, melynek az első részében mindenki kapott egy üzemanyagcellás kis PC-t és a falakon lévő képekhez hozzáérintve a kis gépen mindenféle információ, video stb. jelent meg. Az egész az RFID-n alapult, ami nem újdonság, hiszen pl. az érintős beléptetőkártyák is így működnek, csak míg az olyan nagy, addig a Hitachi mu-chipje mindössze 2 mm^2 nagyságú és ugyanazt tudja, így bárhova el lehet rejteni. A pavilon második részében egy virtuális valóságtúrán vett részt az ember, egy speciális szemüveggel. Egy kocsiba ülve a Szavanna különböző területein "járkálva" az állatokkal játszani lehetett, virtuális banánt tudtál dobni a majomnak, a zsiráfot megsimogathattad stb.

A Hitachi után következzen a japánok szintén nagy büszkesége a Japan Rail, avagy a Japán Vasutak pavilonja. Hát mi más is lehetne itt, mind a legújabb 3. generációs shinkansen szupervonat, amely már nem sínen megy, hanem lebeg, mert olyan gyors, 587 km/h. A vonat a mágneses lebegtetés, szuperkonduktivitás, és egyéb modern fizikai "trükkökkel" csinálja mindezt. Egy 3D-s mozival is demonstrálták, hogy milyen lenyűgöző is a tesztpályán már működő vonat, és talán 2012-14 körül már ezzel tehetjük meg az etalon Tókió-Osaka utat, mindössze 1 óra 10 perc. Ma ez 2 óra 30 perc körüli (550 km).
Amúgy Linimo néven az EXPOn is üzemelt egy mágneses lebegtetésen alapuló metró, ez szállította az emberek az EXPOról Nagoyába. Ez csak 60-70-nel ment, de tökéletesen rázkódásmentesen siklott a föld felett.

A Toshiba pavilonban egy rajzfilmet mutattak arról, hogy 2050-ben elmenekültek az emberek a Földről és 200 évvel később visszatértek, hogy megnézzék, mi történt vele, és az ősök miért mentek el (mert elpusztították...) Az egészben az volt az aranyos, hogy mindenki arcát 3D-s szkennerrel letapogatták, majd a te arcod szerepelt a rajzfilmben, mintha te játszottad volta. Érdekes volt :-)

A Mitsubishi pavilon a Wakamaru nevű robotot reklámozta, ő léptetett be, ültetett le a helyedre az előadáson stb. Itt arról szólt a 10 perces film, hogy milyen fontos a Hold, mi lenne ha nem lenne, és hogyan is lett ő egyáltalán. Mindez egy olyan moziban mint az iMax, csak kicsit turbósították.

Emellett voltak az országok pavilonjai. Sajnos Magyarország nélkül... Ez már csak azért is szomorú, mert mostanában a japánok eléggé erősen fordulnak Magyarország felé, szívesen mennek, sőt közvetlen charter járat indítását is tervezik. És mint minden statisztikából kiderül, a japán turista költ a legtöbbet egy nap...

Voltak országok, akik úgymond hozták a formájukat. Ilyen volt pl. az USA pavilon. Képmutatás, nagyot mondás, és a primitivizmus egyvelege kísérte végig az embert, amikor az ismeretterjesztő filmben Benjamin Franklin, mint a legismertebb tudósok egyike (what the fuck??? legismertebb TUDÓS???) elmesélte, hogy az ő kora óta mennyit fejlődött a technika és az innováció, és ezt extrapolálva mit hoz a jövő. Volt szó Holdra szálásról, Mars expedícióról és mindenféléről úgy ismertetve, hogy ez mind Amerika érdeke...

Azért szerencsére voltak kellemes élmények, nem is egy. Az óceániai térséget bemutató pavilonban voltak fűszoknyás lányok, kókusz koktél, fehér homok és minden turistacsalogató csoda. A latínók is kitettek magukért, Mexikó pavilonja szerintem az egyik legérdekesebb volt, ahol a régi Maya kultúrát összekötötték a modern művészetekkel, és bemutatták a sivatag, a tenger és a hegyek szépségeit.

Az Európaiak hozták a kötelezőt. A svájci pavilonban volt mű Alpok, és ötletes régi háborús zseblámpákból átalakított idegenvezető készülék, az osztrákoknál volt keringő, és Sacher torta és beltéri szánkópálya. Hollandiának megint sikerült maximalizálni a befektetett költség/megtérülési rátát. Egy mesterséges csatorna partot csináltak, és a "vízre" egy filmet vetítettek az országról felülnézetből. Szóval nem volt túl extra, de látványos volt a film az igaz, de ami meglepő volt, hogy csak japán személyzet volt, aki fapapucsban tipegett.

Emellett voltak még érdekes pavilonok. Például a szaudi pavilon, amely hirdette, hogy az ország nyitott a turistákra, és hogy megismerjék őket. Vagy az új-zélandi, ahol a falon volt mindössze pár kép, és a terem közepén egy nagy kő. Igaz, az a világ legnagyobb jáde köve volt... ;-)

Az ausztrál pavilonban finom volt a kenguru burger, a kubaiban a mojito is jól esett, de sajnos szivart nem adtak ;-)

Hát nem tudom, hogy még mit mondjak, mert nagyon nehéz mesélni. Érdekes egy ilyen világkiállítás nagyon, úgyhogy aki a jövőben teheti, látogasson el ilyen rendezvényre, mert élményekkel teli tér haza. Aki pedig tehet azért, hogy legközelebb a magyarok is kint legyenek, az tegyen, mert elég ciki, hogy mindenki kint van, csak mi nem....

Na pá mindenkinek,
Zoli

Fugu

Pénteken egy újabb gokonon (ゴコン) vettünk részt a svájci barátommal egy japán barátunk meghívása jóvoltából. A gokon a japánoknál egy ismerkedési party jellegű dolog. Egy fiú és egy lány eldönti, hogy rendeznek egy ilyen gokont és akkor mindenki a saját neméből hív embereket az ismerkedésre, ügyelve arra, hogy a két nem aránya azonos legyen. Ha megvannak a résztvevők, akkor általában egy étteremben vagy izakayában esznek, isznak, ismerkednek. A japánoknál a szórakozóhelyen való ismerkedés nem jellemző, és őszintén szólva egy ilyen esemény sokkal alkalmasabb, mert nincsen zaj és jobban meg lehet ismerni a másikat. Minket pedig előszeretettel szoktak hívogatni ilyen eseményekre, mert egy külföldi mindig érdekes a japánok számára.

Szóval egy ilyen eseményre kaptunk meghívást, de túl sok részletett nem mondott a barátunk, csak annyit, hogy a Gotanda (五反田) állomásnál találkozunk este 7-kor. A japánokhoz híven mindenki pontosan megérkezett és elindultunk az étterem felé, amely nem volt messze. Az étterem bejáratánál egy akvárium volt tele fuguval.

Kis aranyos hal, ha mérges akkor felfújódik és tüskés lesz és idegmérget tartalmaz, ami emberre is halálos, ellenszérum nincsen. Amikor beléptünk az étterembe, akkor még nem esett le, hogy ebben az étteremben csak fugut majd lehet enni. Leültünk az asztalhoz, a japán barátunk leadta a rendelést egy menüre. Hamarosan meg is jött az első fogás:

Kérdezem, hogy ez micsoda? Mondják, hogy fugu és elkezdik enni. Hát mondom ennek fele se tréfa, ma a fugu evést nem lehet elkerülni úgy tűnik. Miután már mindenki megtorpanás nélkül habzsolta a nyers fugut én is megadtam magam és mondtam, hogy vagy nem lesz semmi bajunk, vagy együtt lesz. A nyers fugunak nagyon különleges íze volt, a többi halhoz, amit eddig ettem, egyáltalán nem hasonlított. Az előétel után hozták a főfogást is, ami a fugunak más részeit tartalmazta és nabet, egyfajta levest lehetett belőle főzni.

Mint látható túléltem a vacsorát és így utólag nem bánom, hogy megadtam magam és kipróbáltam. Mindenesetre, aki fugut akar enni, az csak japánnal menjen és jól nézze meg, hogy hol eszik, mert csúf vége lehet a lakomának. A szakács keze megbicsaklik és ...

Japán metró

A japán metró gyakran jár, tiszta, ugyanakkor drága és reggelente zsúfolásik tele van. A tömeg miatt a nők tapizása ugyanakkor szokványos. Ez ellen lett most ez:

Metro female-only morning train cars debut

Female-only morning rush-hour train cars debuted Monday in Tokyo in a bid to foil gropers.

Other regions have already introduced female-only train cars, but Tokyo was slower to adopt them due to crowded platforms and the prevalence of mutual trackage systems.

The move was launched in line with a call from the Land, Infrastructure and Transportation Ministry.

The measure started Monday on the Saikyo Line of East Japan Railway Co. and Rinkai Line of the Tokyo Waterfront Area Rapid Transit Inc.

Other lines in the area, operated by nine private railways, and the Toei Shinjuku Line plan to introduce female-only cars starting May 9.

At Ikebukuro Station on the JR Saikyo Line, female commuters and students could be seen boarding female-only cars coming from Saitama Prefecture, while some men apparently unaware of the restriction were seen dashing into the cars as well.

Female passengers generally had a good impression of the new system, with one saying, "I feel relaxed because there's no chance of being groped." Another said, "It was less-crowded than I thought. I will use it tomorrow, too."

Only one female-only car has been designated in each of the Tokyo-bound trains running through around 9:30 a.m.

The Keio and JR Saikyo lines have already been running female-only cars on outbound trains from Tokyo late at night.

The Yokohama subway has already been running female-only cars during the morning rush.

In February, police said the number of reported groping incidents on Tokyo trains almost tripled to 2,201 in 2004 from 778 cases in 1996.

The Japan Times: April 5, 2005

A cikk linkje: http://www.japantimes.co.jp/cgi-bin/getarticle.pl5?nn20050405a3.htm

Nyaralásból vissza

Az elmúlt két hétben a szüleimmel jártuk Tokió, Kiotó, Nara, és környékeik nevezetességeit. Sikerült kb. 300 képet csinálnom, ezeket feltöltöttem. Nézzétek meg!

Amúgy jelenleg két dolog foglalkoztatja a jappókat:
1. A cseresznyefa, vagy ahogy ők hívják, a sakura virágzása. Ennek csúcspontja a mostani hét végére tehető Tokióban, de már elkezdődött. Pár képet én is csináltam.
2. Az EXPO Aichiben. Japánok minden hightech-et beleadtak a dologba. Majd ha kimentem beszámolok a dolgokról, de addig is nézzétek meg a weblapját, érdemes!

Most sok a dolgom, felgyülemlett a két hét alatt, de jelentkezem!

Üdv,
Zoli

Nikkó extra

Szóval a legutolsó beszámolóból kimaradt egy-két érdekesség. Itt Japánban a sok földrengés miatt főleg könnyűszerkezetes faházakat építenek családi házaknak. A faházaknak a fala nem túl vastag, és a szigetelést se viszik túlzásba se a falaknál, se az ablakoknál, de kérdezzétek miért. Mondjuk ezzel nincsen is túl nagy baj pl. Okinawán, ahol mindig meleg van, de azért a hegyekben és pl. Nikkóban, ahol igencsak hideg tud lenni, ott ez nem túl előnyös dolog szerintem.

A másik, hogy szintén a földrengés miatt, mindenféle csőhálózatot a minimálisra csökkentenek. Gázt csak a legszükségesebb helyre viszik, mert ugye robbanásveszélyes, központifűtés pedig ugyancsak nincsen, mert a sok rengéstől a csövek könnyen megrepednek és akkor úszik az egész lakás. Emiatt kis elektromos és gáz fűtőtestekkel fűtenek, és mindenféle trükköt vetnek be.

A nikkói vendégházban az átlaghőmérséklet a lakásban, ha a szobában nem ment a hősugárzó, akkor nappal úgy 10 fok körüli lehet. De hát ilyen időben elég rossz akármit is csinálni. Fel még csak felöltözik az ember, de az ember lába igen csak hamar elkezd fázni. Na, erre ötölték ki a japcsik a lábfűtős asztalt (Nikko 80-83 képek). Ez olyan, hogy leülsz, és betakarod magad a takaróval, majd az ember lábát az asztal alatti kis fűtőtest melegíti.

Eleinte azt sem értettük, hogy miért kaptunk kb. 11 rétegű takarót, mivel a szobánkat előre befűtötték és jó meleg kb. 23-25 fok lehetett. (Nikko 86-89 képek) Aztán, amikor a fűtés úgy 10 óra körül kikapcsolt, akkor eléggé gyorsan hűvös lett, de ennél is durvább dolog, hogy reggelre a szoba hőmérséklete a nulla szigetelés, vékony falak és hideg éjszaka miatt kb. 5 fokra hűlt le. Hát mondanom se kell, hogy jól jött a 11 rétegű takaró és reggel igencsak nehezen kívánkozott ki alóla az ember.

A harmadik érdekesség, hogy én már láttam sok mindent pénzérmével működni, de TV-t még nem. Itt van japán Coin TV-je, 1 óra 100 yen.

Hát Nikkóról ennyi kiegészítés.

Első blogom

Hát igen. Haladni kell a korral, süssön Vánca sütő porral :-)

Mivel nagyon híres lett a Japán dióhéjban alkotásom (lehet, hogy inkább ezt kellene újra kiadni és nem a Hálózatok, Internet könyvemet a TypoTeXnél) és mivel lusti vagyok az újonnan becsatlakozó emberkéknek mindig elküldeni a régebbi beszámolókat, ezért úgy döntöttem, hogy nyitok egy blog lapot. A blog, egy internetes napló, ahol mindeki elmondhatja a világnak azt amit akar, aztán ha okosat, érdekeset ír akkor sokan olvassák és egy idő után híres lesz. Ha pedig nem olvassa senki, akkor a blogot író személy legalább megkönnyebülhet, hogy ő elmondta a véleményét a dolgokról és nem az ő hibája, hogy nincsen befogadó közönség.

A blog beindításával talán könnyebb lesz informálni titeket az itteni eseményekről, nem kell olyan nagy elhatározás, hogy írnak nektek, és így talán nem kell újabb 3 hónapot várni a beszámolóra! Főleg, hogy mivel a Nikkó út már régen volt, ma reggel jutott eszembe, hogy egy csomó érdekességet nem mondtam el, úgyhogy erről lesz az első igazi blogom, és a Japán dióhéjban szösszenet új nyilvános publikálási formája.

(Azért ez a blog dolog arra is jó, hogy az internet új trendjet nem ismerőek is bepillantást nyerjenek abba, hogy merre is mennek a dolgok erre felé. Írjon mindenki blogot. Hajrá!)

Üdv mindenkinek!
Zoli

Japán dióhéjban, III. rész

Sziasztok!

Hát végre csak eljutottam odáig, hogy újra írjak. Sok minden összejött, de most végre itt van!

Sok fotó a leírtakról itt:
http://dfs.iis.u-tokyo.ac.jp/~petres/

Az elmúlt két és fél hónap itt az ún. téli évszak volt. Ez többnyire száraz volt és napos, az átlag hőmérséklet nappal úgy 5-10 fok között volt. Szóval nem volt túl hideg. Néha, úgy két hetente esett 1-2 napot az eső, néha, amikor hidegfront volt, akkor hó is eset, de ez általában vagy azonnal vagy másnap elolvadt. A mennyiség se volt fergeteges, úgy max. 2-3 cm ha volt alkalmanként.

Az előző beszámoló valahol még december közepén ért véget. A december itt teljesen szokványos hónapnak számít, semmi olyan különlegessége nincsen mint otthon. Karácsonykor nincsen szünet, csak a 23-a szünnap, de az is csak azért, mert ekkor van a császár születésnapja. A császári palotát csak ezen a napon, illetve jan. 2-án lehet megnézni, így hát 23-án pár kedves japán önkéntessel elmentünk a palotához, hogy megnézzük, és meghallgassuk a császár beszédét. A császári kertről is csináltam pár képet. Különben tudni kell, hogy a császári kert több hektár és Tokió közepén található.

Azért annak ellenére, hogy a decemberben az embereknek nincsen szünetük, nekünk hála istennek volt 3 hét pihi. Dec. 18-tól jan. 10-ig. Ekkor sokan hazamentek, vagy elmentek melegebb országokba nyaralni, a kolesz is kicsit kiürült kicsit. Itt a karácsony és az újév kicsit felcserélődött mint otthon ugyanis itt az újév a fontosabb. Akkor megy mindenki haza a családjához, azt töltik együtt békésen. A karácsony az inkább itt a szerelmesek napja illetve a barátoké. Ekkor összejönnek, esznek, isznak, mulatnak. Mi is páran a koleszból elmentünk enni egy finomat, de valahogy nem volt az az igazi karácsonyi hangulat. Szerencsére még éppen időben jött meg a csomagom, és abban volt szaloncukor, ami jól jött ;-) Aztán jött a sokk, kinek már 25-én, nekem csak 27-én. Ugyanis az újév előtti időszak a nagytakarítás ideje, az új év, hogy jól kezdődjön, ki kell takarítani mindent, rendet kell rakni. Na most ez érvényes a laborokra is, úgyhogy volt olyan labor, amelyik 25-én szombaton csinálta ezt, nálunk szerencsére erre csak hétfőn került sor.

A szilveszter is jól sikerült. Szerencsére egy-két világot látott és Tokió japán is inkább bulizni akart, mintsem otthon maradni a szülőkkel, így Yokohamában szerveztek egy szilveszteri programot. Yokohamának van egy új, nagyon modern része, amit Minatomirainak hívnak. Ez hasonló a párizsi La Defense. Itt volt éjfélkor egy kb. 10 perces tűzijáték, majd elmentünk egy klubba mulatni. Aztán reggel hatkor kimentünk a partra, hogy megnézzük együtt az új év első napfelkeltéjét és kívánjunk valamit az új évre. Különben a hagyományos újév itt úgy telik, hogy éjfélkor mindenki elmegy egy közeli jinja-ba (sinto templom) és meghallgatják a 108 gongütést. 108 rossz szellem volt és ezeket űzik el. A napfelkelte után visszamentünk Tokióba, bedobtunk egy reggelit, majd úgy 10 körül már ágyba is kerültünk.

A következő hétvégén élvezve a szünidő utolsó napjait elmentünk 2 napra Nikkóba. Ez kb. 2 órás vonatútra van Tokiótól éjszakra. Nikkó az UNESCO Világörökség része, a Toshogu uralkodó erdőben rejtett buddhista templomai vannak itt. Itt laktak a Toshogu szerzetesei és végül őt is itt temették el. Ő volt az az uralkodó, aki először egyesítette egész Japánt. De Nikkó nem csak erről híres, hanem arról is, hogy van egy hegyi tó és nagy vízeséssel, és rengeteg onsen-nal (aki elfelejtette volna ez a japánok termálfürdője, de itt az erős vulkáni működés miatt van. hasonló az izlandi meleg fürdőkhöz). A második nap csináltunk egy kis kirándulást a hóban, majd utána megpihentünk egy onsenban, jót fürödtünk, aztán irány haza.

Utána volt még újabb másfél hónap húzós nyelvtanfolyam, ami végül február 20-án ért véget. Ekkor a végső tesztet sikeresen teljesítők egy ceremónia során kaptak oklevelet, majd volt egy nagy álló fogadás, és mivel ez sokunknak nem volt elég éjfélig pár tanár kíséretében elmentünk egy étterembe, ahol még egy kis evés és falatozás közben beszélgettünk, karaokéztunk (a karaoke az olyan mint a Megasztár, azaz van egy gép sok ezer dallal, de csak a zene van rajta. az éneket neked kell énekelned, és segítségül fut a képernyőn a szöveg. a japcsik és koreaiak meg vannak érte őrülve, tényleg jópofa. szerencsere a legtöbb helyen lehet kérni nomihoudait, azaz annyit iszol amennyit akarsz, alkoholt is, így a hangulat egy idő után garantált).

Az utolsó utazásom a síelés volt a múlt hétvégén. Három napra mentünk Niigata közelébe (itt volt még novemberben egy nagy földrengés), ún. Cupido Valleyba (a japánok mindennek valami hülye nevet adnak, azt hiszik ettől különlegesebb lesz). A síterep nem volt túl nagy, úgy 8 pálya volt, kb. 20 km, 4 ülős, 1 kabinos lifttel. A völgyben a sílift üzemeltető cégnek a pálya közelében (pályaszállás) kis 5-7 személyes, három szintes faházak voltak. Ebben összesen kb. 250-en lehetett lakni, ezáltal garantálva volt, hogy a pályák ne legyenek tele. Kocsival jöttek még naponta páran a közelből, de mivel hétköznap volt így egyáltalán nem volt zsúfoltság. A mi csoportunk 90 főből állt, külföldi és japán egyetemistákból. Amikor megérkeztünk, iszonyatos mennyiségű hó fogadott, 6 méter! Ennyi havat még nem láttam. A mi házunk volt az utolsó, és addig egy hómaróval volt kivájva az új, ami mint egy labirintus olyan volt. Ki nem láttunk belőle. Volt, hogy az ülős liftek alatt is ki kellett kaparni a havat, mert különben leért az ember lába. Az első nap jó idő volt, sütött a nap, és rövid fun carver lécet kértem. Aztán este elkezdett iszonyatosan havazni, majd utána végig havazott. Éjjel annyira havazott, hogy kb. 50 cm friss hó esett. Reggel a házunkból alig tudtunk kijönni, mert a sok új hó, és a lebomlott hófal kicsit elbarikádozta az ajtónkat. Végső esetben a második emeleti teraszról tudtunk volna menekülni, mert a hó odáig ért, a második szint közepéig. A sok hó miatt másnap egy hosszó, sima carving lécre cseréltem a kis lécet, mert azzal ilyen sok friss hóban nem lehetett síelni, és irányt vettünk a szűzhavas fekete pályának. Nagyon muris volt, nyakik süppedt az ember a hóban ha elesett, és újra elindulni se volt egyszerű. Volt is még kaland, ugyanis az egyik srácnak leoldott a léce 1 méter mélyen a hóban. Kb. 1 óráig kerestük, ástunk mint a hegyimentő kutya mire meglett ;-) Esténként volt nagy iszogatás, hócsata meg minden jópofa dolog, ami lenni szokott. A síelésről egyelőre csak pár kép van fenn, mert én csak ennyit csináltam, de mások többet. Ha megkaptam őket, akkor azokat is felrakom.

Most, hogy a nyelvtanfolyamnak vége a laborban ügyködöm. Csinálom a kutatásomat, illetve most a labor robotjait újítjuk fel, azt találjuk ki, hogy mit kellene hozzá venni, hogy kellene csinálni a dolgokat.

Március végén sok új fotó lesz, mert jön az anyu és a Pista és megyünk mindenfelé, ahol még én se voltam, úgyhogy akkor újabb érdekes élménybeszámoló lesz. Meg lehet őket is kérdezni, hogy ők milyen furcsaságokat találtak, mert nekem már sok furcsaság megszokás...

Üdv,
Zoli

Japán dióhéjban, II. rész

Sziasztok!

Mivel sokan jeleztek, hogy mennyire varjak a folytatast, igy tessek itt a kovetkezo resz. A jovoben megprobalok gyakrabban irni. Most is akartam, csak mindig osszejott valami...

Szoval kezdjuk olyannal, mint az elso reszben:
1. Idojaras, foldrenges
Az idojaras ugy tunik, hogy csak meg akart minket ujonnan erkezoket ilyeszteni, ugyanis az utobbi 6 hetben nem jott ujabb taifun, es foldrenges se volt (legalabbis nem ereztem :-) ). Az ido eddig olyan szeptember vegere jellemzo oszi ido volt, nappal napsutes 15-18 fok. Erre a hetre megerkezett a huvosebb ido, most ugy 10-12 fok korul van nappal, de sut a nap, esonek nyoma sincsen. Tenyleg megjott az igert,
kellemes, es szaraz osz. A hideg kovetkezmenyeket a het elejen kikerestem az osszes kanjit, igy mostmar tudom kezelni a legkondit a szobaban, hutes, futes es paratlanitas mar nem okoz problemat.

2. Kozlekedes
A kozlekedesi helyzet nem javul, igaz nem is romlik. A tomeg marad, mar fel sem tunik, de azert kicsit kellemetlen. Ellenben ujabb infot tudtam meg. Tokyoban a Shinjuku allomas a vilag legforgalmasabb metro allomasa. 5 metrovonal keresztezi egymast, naponta kozel 2-2.5 millio ember halad at.

3. Technika
A Karacsonyra valo tekintettel (amit nem unnepelnek, csak a felhajtast csinaljak, hogy penzt koltsel) megerkezted a 3D-s mobilok. A mobilok kepernyojen a tartalom 3D hatast kelt. Tenyleg jopofa, es ha kicsit csalas is, mert inkabb 2.5D, de mindenesetre jol nez ki. Kivancsi vagyok otthon mikor fog ez megjelenni. Attol tartok, hogy en elobb erek haza, mint a telefon ;-)

4. Fenykepek
A kovetkezo cimre folyamatosan toltok fel kepeket, nezegessetek:
http://dfs.iis.u-tokyo.ac.jp/~petres/

Paran emlitettek, hogy lassan jonnek le a kepek. Tenyleg? Innen eleg gyorsan el lehet erni az oldalakat. Bar teny, hogy amikor Amerika felebred, akkor belassul a dolog, de meg mindig turheto... Ha lassu, akkor megprobalom attelepiteni.

Asakusai felvonulas:
Ez egy unnep, amikor a japan tortenelem osszes jellegzetes alakja, es esemenye felvonul. Ne kerdezzetek, hogy mi micsoda, mert egyelore meg en se vagyok tisztabba. Csodaljatok, tapasztaljatok. Ezzel kapcsolatban ezt tudom mondani egyelore ;-)

Takaosan:
Takaosan egy Tokyohoz kozeli hegyseg, kb. mint otthon a Janos-hegy. Elegge felkapott hely, mivel kozel van, vannak jopofa kirandulo utak, egy-ket templom. A japanok nagyon szeretik nezni azt, hogy a fak, hogy valtoztatjak a levelek szinet, osszel mindig elmennek nezni. Szeretik a termeszetet, megnyugvast lelnek benne a nyuzsi Tokyo utan. Amikor en voltam, akkor meg annyira nem volt eszreveheto a valtozas, de most hetvegen volt a svajci baratom. Az o kepeit is feltoltottem, azok alapjan jobban lathato a termeszet.

Soshigaya Art Festival:
A kollegiumban volt egy nemzetkozi fesztival, ahol mindenki aki akart bemutathatta az orszagat. Milyen etelt foznek, milyen a hagyomanyos oltozes, tanc, stb. Magyar esemeny nem volt, mert csak ketten vagyunk, talan jovore, ha jon a Barna is erositeni ;-) Emellett voltak hagyomanyos japan dolgok is. Ikebana (virag rendezes), tea ceremonia, kalligrafia, es zene a hagyomanyos hangszeren, amelyet Kotonak hivnak.

Roppongi-Hills:
Roppongi-Hills egy kb. 2-3 eve epult modern epuletkomplexum. Par toronyhaz, lakohaz es egyeb epuletek. Van benne mozi, uzletek, ettermek, muzeum, irodahaz, stb. Itt volt egy ingyenes eloadas Strange Fruits cimmel. Azt hiszem franciak adtak elo, egy gombbe voltak is mindefele jopofa akrobatikus mutatvanyt csinaltak. A kepek alapjan annyira nem eszreveheto, de hatha. Kicsit homalyosak is, mert mozogtak. Bocsi. A masik izgi dolog, hogy itt most a Karacsonyra valo tekintettel specialis karacsonyi kivilagitas van. Nagyon hangulatos, de sajnos ezek a kepek is kicsit homalyosak, mert nem volt alvanyom, es az eso is elkezdett esni. De majd meg vissza szeretnek menni, es csinalok tobb kepet. Par kep hattereben lehet latni az Eiffel-tornyot is ;-) Na, szoval az nem az Eiffel-torony, hanem a Tokyo Tower. Egy az egyben a francia koppintasa, csak 50 evvel kesobb epitettek, es kb. 50 meterrel magasabb ;-)

Tsukiji:
Errol sajnos nincsenek kepeim, mert akkor meg nem volt meg a fenykepezogepem, de ez a vilag legnagyobb halpiaca. Mindenfele tengeri herkentyu megtalalhato. 12 millio ember etkezeset oldjak meg innen minden nap. Az aru frissesege kritikus, amit aznap nem adnak el, az megy a szemetbe. Persze ez mindenhol igy van, de itt japanban sok mindent nyersen esznek (pl. sushi) es ott aztan kulonosen fontos, hogy friss legyen minden. Majd ha legkozelebb a kozelbe leszek csinalok par kepet, mar csak azert is, mert mellette van egy nagyon szep japan kert is, toval, teahazzal, jopofan megmetszett fakkal. Ugy, ahogy az meg van irva.

5. Karacsony
Szoval ezek itt a karacsonyra total be vannak zsongva. Mar november kozepetol karacsonyi hangulat van, minden uzlet fel van diszitve, ettermekben karacsonyi menu van, Disneylandben minden nap muho esik stb. De nekik a karacsony nem jelent semmit. Nem is unnep nap. Pontosabban dec. 23 unnepnap, de az is csak azert, mert akkor van a mostani uralkodo szulinapja. Nekik a december olyan honap mint az osszes tobbi, nem ugy mint nalunk, hogy az mar csak olyan fel honap, mert 15-e utan, mar mindenhol megall az elet, mert masra koncentral. Az uj ev, az nagyobb unnep, akkor jon itt ossze a csalad. Az egesz a penzrol, a vasarlasrol, es a diszitgetesrol, felhajtasrol szol. A japan felesegek unatkoznak otthon, igy le kell oket kotni. Szeretik diszitgetni lampionnal a hazat, stb., es azert, hogy az o hazuk, kertjuk stb. jobban nezzen ki, kepesek vagyonokat kolteni, es ehhez az uzletek is segitenek persze ;-)

6. Sentoo, onsen, avagy az igazi japan yakuzzi
Eloszor is erdekes ez a yakuzzi szo, ugyanis japanul nincsen ilyen szo, es a hozza hasonlo szavak teljesen mast jelentenek. Mindegy. Itt ket fajta furdo van, a sentoo az un. public bath, vagy nyilvanos furdo, az onsen pedig un. hot spring, szo szerint meleg forras, ~ magyar thermal furdo.
A sentoo varosokban van, es regen itt furdott minden japan, mert a lakasban nem volt furdoszoba. Mostanra mar mindenhol van furdoszoba, de az emberek lejarnak neha-neha a tarsasag, es az egyeb dolgok miatt. Ez en lakohelyemhez kozel, 5 percre bicajjal, is van egy. Japan elegge tiszta orszag, foleg a tradicionalis dolgokban. Itt is, amikor belepsz a sentooba rogton le kell venned a cipodet, es berakod a szekrenybe. Ezutan gyekennyel fedett tatamin jarkasz vegig. Megveszed a jegyet. Noi es ferfi reszleg kulon van. Bemesz, levetkozol. Igazabol az egesz helyre csak egy torolkozot kell vinni. Miutan bementel a furdobe az elso dolog, hogy alaposan le kell furodni. Japan tiszta orszag, koszos testel nem mehetsz be a vizbe. Szoval eloszor furdes, ehhez kis samlis furdohelyek vannak, adnak szappant, sampont, minden.
Ha lefurodtel, akkor utana elvezheted a kulonbozo medenceket. Vannak meleg vizes medencek ~40 fokos, es van egy hideg vizes ~15 fok. Meleg vizesbol tobb van, van amelyikbe kulonbozo novenyi kivonatokat raknak pl. alma, szolo stb. Van amelyikbe tejszeruseget. Tok jo, utana mint a baba olyan puha lesz a borod ;-) Valamint vannak un. jetto basu-k (ejtsd dzsettó bászú). Ez jet bath, azaz pezsgo furdo akar lenni japan forditasban ;-) Ezek kozul van ket fele, a supaa = super, es a sima. A sima az olyan mint a Lukacsban a gomba, az nem is annyira tuti, de a supa jetto basu, az annal inkabb. Itt speci fekhelyek vannak kialakitva, ha belekeszel, akkor mindenhonnan jon a pezsgofurdo, van kulon hely a talpnak, es akkor van talpmasszas stb is. De eloszor nem ertettuk, hogy a 40 fokos vizet hogyan lehet kibirni, akar 3 percig is, aztan kiprobaltuk. Amikor belefekszel, akkor a fejedet ratamasztod egy fem hengerre, amit enyhen hutenek, igy az agyad nem forr fel, mig a tested ellazul. Kulonben allitolag azert kell ilyen melegnek lenni a viznek, mert csak akkor egnek ki az emberbol a karos anyagok. Szoval igy tenyleg igazan kellemes es relaxalo dolog.
A medencek mellett meg van goz, ami semmi extra, ez importalt dolog, es van a sauna, ami szinten importalt. De nem lennel japanba, ha nem lenne kulonleges. Hogy ne unatkozz be van rakva a szaunaba egy TV, amin ismeretterjeszto musorok mennek (nagyon figyelnek a nepnevelesre, es tenyleg tajekozottak az emberek), nehogy a szegeny japan untakozzon. Valamint pont olyan 10 perces rovid filmek vannak, ami pont jo. Kicsit messzebb van annak a cegnek, amelyikbe en is szoktam menni, egy masik sentooja. Az ugyanez, kiveve, hogy a prospektusa alapjan van benne egy olyan hely, ahol forro kovekre kell fekudni. Majd egyszer elmegyek, es azt is kiprobalom ;-) Itt van ennek a ket sentoonak a honlapja, erdemes megnezni a kepeket, ha mar a szoveget nem ertitek ;-)
http://www.yukemurinosato.com/

Forro kovek:
http://www.yukemurinosato.com/susukino/index.html

Furdo terkep kis kepekkel:
http://www.yukemurinosato.com/susukino/bath/index.html

Onsen. Az onsen hasonlo dolog a sentoohoz, de az onsenben nem a pezsgofurdo a lenyeg, hanem a termeszetes meleg viz. Itt ugyanis sok meleg viz van az aktiv vulkani mukodes es forro pontok miatt. Szoval az itteni viz nem annyira thermal viz, mint otthon, de allitolag nagyon egeszseges. Onsenben meg nem voltam, mert Tokyoban nincsen, csak a kozeleben Hakoneben. Majd ha megyek, akkor errol beszamolok.

7. Fodrasz
A fodrasz dologgal kapcsolatban csak par erdekes dolog van. A normalis fodrasz elegge draga 5-7000 yentol kezdodik (9-14 eFt). De szerencsere van 1000 yenes hely is, ahol csak hajvagas van. Kiprobaltam egy ilyet, de eloszor feltem, hogy mi lesz, mert itt a japanoknal elegge egyenfrizura van, a hajuk is mas stb. De pozitivan csalodtam, mert a lany tok jol levagta a halyamat. Szerintem tetszett neki, hogy vegre valami mast is csinalhat, mint a szokvanyos. Lassu is volt mert a szomszed annyi ido alatt 2 embert kivegzett. Mindegy, nem is ez az erdekes. Hanem az, hogy miutan levagta a hajam, fogott egy porszivoszeruseget, es kiproszivozta a hajam a szo szoros ertelemben. Erdekes volt, ellenben felettebb praktikus. Tenyleg nem volt egyetlen szuros hajszal a nyakban, nem hullott stb. Lehet, hogy otthon is be kellene vezetni? ;-)

Mivel mar nalam kesore jar, ezert bezar ma a Zoli mokatara. Igyekszem hamarosan ujra irni, de ti is irjatok!

Udv,
Zoli